Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1990. február 25.
Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./
1990. február 27.
A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1990. április 22.
Ápr. 21-22-én tartották /23-án hajnalban ért véget/ az RMDSZ I. kongresszusa Nagyváradon, 350 küldött részvételével, 120 újságíró jelenlétében.. Az elnökségen ült többek között Király Károly, a Nemzeti Egységfront alelnöke, Tőké László püspök és Domokos Géza, az EMDSZ Ideiglemes Intézőbizottságának elnöke. A megnyitó beszédet Domokos Géza tartotta, majd Tőkés László püspök. Végül Domokos Gézát választották meg elnöknek, Szőcs Gézát főtitkárnak, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. A 15 tagú elnökség tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Béres András, Bodó Béla, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Formanek Ferenc, Erőss Péter, Markó Béla, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt, Verestóy Attila és Zonda Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A következő lapszámok sorra hozták az elhangzott fontosabb beszédeket. Az RMDSZ kongresszusának határozata felhívással fordult a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsához, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. Az RMDSZ elítéli a Vatra Romaneasca magatartását és akcióit. Az RMDSZ osztja a keresztény világnézet és erkölcs elveit, igényt tart a magyar iskolahálózatra az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ részt vesz a májusban tartandó parlamenti választásokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1990. május 29.
A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
1990. június 27.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Nagy Béla /sz. Nagyvárad, 1943. aug. 21./ képviselő Nagyváradon él, a városban működő Szigligeti Társulat /december vége óta nevezik így/ irodalmi titkára. Földtörvény szükséges, a földek visszajuttatása tulajdonosaiknak, a kisebbséget megilletik a kollektív jogok is. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
1990. október 23.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnöke e vele készült beszélgetésben beszámolt az RMDSZ Bihar megyei helyzetéről. Kezdetben volt a nagy nekibuzdulás korszaka, amikor mindenki azt hitte, hogy rövidesen megoldódnak a problémák. Hatalmas tömegszervezet jött létre, az RMDSZ-nek Bihar megyében 51 843 nyilvántartott tagja van. Náluk még márciusban sem érződött megtorpanás. Becsületére váljon a Bihar megyei románságnak, a megyében nem volt semmilyen etnikai összetűzés. Egy hónappal a véres marosvásárhelyi események után az RMDSZ Bihar megyei szervezete vállalhatta az RMDSZ első országos kongresszusának megszervezését, ez kitűnően sikerült. Májusig tartott a megyében az RMDSZ felfelé ívelő korszaka. Azután jöttek a nyári szabadságolások, az utazások, a lelkesedés alábbhagyott. Most megint egy felfelé ívelő korszak kezdődik a megyei RMDSZ életében, székházakat szereznek be. Problémát jelent, hogy sok feladatra nem tudtak megfelelő embert állítani. A jogászok általában távol maradtak a szervezettől. Sok ember nem vállalja a munkát. Lényegében Varga Gábor néhányadmagával végzi naponta este tízig a munkát. Megcsinálták a körzetesítést is, a nagyváradi 18 933 RMDSZ-tagot tíz körzetre osztották. A Bihar megyei RMDSZ okt. 20-án küldöttértekezletet tartott, tisztújítás volt. Ennek eredménye: az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Nagy Béla, ügyvezető alelnöke Pápay Pápay Zoltán, politikai alelnöke Varga Gábor, szervezési alelnöke Jakabffy László, titkára Orbán Mihály. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Varga Gábor úrral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ Varga Gábor a szervezet mindenese, lelke, szervezője.
1991. február 12.
A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./
1991. április 14.
Ápr. 13-14-én Erdély múltja és jövője címen tanácskozást tartottak Egerben, melyet az Erdélyi Szövetség szervezett. Előadást tartott többek között Beke György, az Erdélyi Szövetség elnöke, Murvay Sámuel, az Erdélyi Szövetség Heves megyei elnöke, Tőkés László püspök, Borbély Imre /Temesvár/, Köteles Pál, az Erdélyi Magyarság /Budapest/ főszerkesztője, Nagy Béla /Nagyvárad/, dr. Kapcza Imre /Kolozsvár/, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Balla D. Károly /Ungvár/, Konthur Bertalan, a Nyugat-Európai Erdélyi Világszövetség elnöke, Eva Maria Barki, a bécsi Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke, Sebestyén Teleki István /Svájc, Erdélyi Világszövetség/, dr. Jónás Endre /Németország/, Pomogáts Bála, Székelyhidi Ágoston és Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Titkársága/. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, ezt Tőkés László nem írta alá. A tanácskozásról hírt adott a Romániai Magyar Szó is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), (Bukarest), ápr. 15./ A következő napokban a román sajtóban heves elítélő kampány indult meg a tanácskozás miatt, elsősorban Tőkés Lászlót vádolták. /MTI/
1991. május 7.
Román szenátorok /Ion Gavra például/ hevesen elítélték az egri tanácskozást, követelték a "románság elmagyarosítását" célzó EMKE betiltását, továbbá azt, hogy indítsanak pert Tőkés László ellen. A vádakat Nagy Béla és Domokos Géza szenátorok visszautasították. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
1991. október 19.
Okt. 19-én tartotta Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ szervezet küldöttgyűlését. Megnyitó beszédében Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke óva intett a széthúzástól, a vádaskodástól, azonban szavai hiába hangzottak el. Nagy Béla eddigi elnök szept. 14-i lemondása, majd az általa közzétett Nyílt levél csak fokozta a vitákat. Hosszúra nyúlt vitatkozás után a megjelentek Varga Gábort választották az RMDSZ megyei elnökének, politikai alelnök Pápay Zoltán lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
1991. december 12.
A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./
1992. január 20.
Nagy Béla képviselő a parlamentben Spiroiu védelmi miniszterhez intézett interpellációjában elmondta, hogy Margittán és Nagyszalontán többszáz katonát szállásoltak el. A szavazásnál a katonák szavazatai megbonthatják a természetes egyensúlyt. A képviselő a katonai egységek szavazás előtti áthelyezésének okára kért magyarázatot. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 22./
1992. január 22.
A román védelmi minisztérium nyilatkozatban cáfolta a romániai magyar sajtónak a csapatátcsoportosításról szóló kijelentéseit. A nyilatkozattal kapcsolatban a Szabadság szerkesztősége emlékeztetett Nagy Béla képviselő interpellációjára. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Interpelláció: jan. 20.
1993. március 12.
A Barcasági Csángó Alapítvány elnöke, Nagy Béla és a kuratórium egyik tagja, Gyenge András A moldvai csángókért című nyilatkozatukban álltak ki dr. Atzél Endre önzetlen tevékenysége mellett, szembefordulva Erőss J. Péterrel, aki alaptalanul vádolta Atzél Endrét. - A Barcasági Csángó Alapítvány támogatásával a kollégiumban már négy moldvai csángó végzi tanulmányait. /Brassói Lapok, márc. 12./ Előzmény: febr. 12., márc. 5-i jegyzet.
1993. május 29.
Máj. 29-én tartották meg Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei küldöttgyűlését. Nagy F. István kifogásolta, hogy az RMDSZ túl kevés figyelmet szentel a tanügyi kérdéseknek. A titkárság helyét ügyvezető elnökség veszi át, amely fizetett alkalmazottakból áll. Nagy Béla, aki korábban elnök volt, gúnyosan beszélt a szervezetről, szerinte az RMDSZ hajója süllyedőben van. Az elnök tisztre elsöprő többséggel újraválasztották Varga Gábort, politikai alelnök az előzetesen leköszönt Pápay Zoltán helyett Kopacz Géza lett. /Králik Lóránt: Bihar példát mutatott. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./
1993. július 14.
Az RMDSZ Bihar megyei vezetősége nyilatkozatban utasította vissza a volt megyei RMDSZ-elnök, Nagy Béla ex-képviselőnek a romániai magyar sajtóban megjelent rágalmazó, becsületsértést súroló cikkeit. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 14./
1993. augusztus 31.
Pusztai János író emlékeztetett: 1991. máj. 20-án Berevoiesti község mellett újságírók hatalmas mennyiségű kidobált, elföldelt Securitate-iratra bukkantak. Ezeket a szekus anyagokat titokban el akarták tüntetni. A dossziélból előkerült egy magyar neveket tartalmazó lista is. Domokos Géza, Király Károly, Cs. Gyimesi Éva, Tőkés László, Török László újságíró, Veress Dániel író, Nagy Béla színházi titkár, Tőrös Gábor szobrászművész, Újvári Ferenc ügyvéd, Jakab Gábor római katolikus pap, Bencze Gyula kelmefestő, Bartha Levente lakatos és Kecseti Imre körorvos társaságában az ő neve is szerepelt ezen a listán. Pusztai János megdöbbent, amikor olvasta Nagy Béla kétrészes fejtegetését /Volt egyszer egy Berevoiesti, Romániai Magyar Szó, júl. 28., 29./, abból ugyanis kiderült, hogy a felsorolt emberekkel a román titkosrendőrség 1990 januárjában akart leszámolni. Pusztai Jánosnál először 1965. decemberében tartott házkutatást a szeku. Azután rendszeresen előfordult, hogy kihallgatták, fenyegették. Ez így ment egészen 1989 végéig. Pusztai János úgy érzi, hogy a magyarság fenyegetettsége nem szűnt meg. /Pusztai János: A gödör fenekén. = Világszövetség (Budapest), aug. 31./
1994. január 13.
Jan. 8-án Kolozsvárott újraalakult a Barabás Miklós Céh, a képzőművészek, iparművészek és műkritikusok szakmai egyesülete. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Kancsura István, alelnökök: Kazinczy Gábor és Jakobovits Miklós, titkár: Veress Pál. Tiszteletbeli elnök: Abodi Nagy Béla. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
1995. június 8.
Májusban a Varadinum keretében mutatták be Nagyváradon az erdélyi magyar színjátszás idei évadbeli talán legkiemelkedőbb produkcióját, A lovagkirályt, a Szent László alakját felidéző darabot. A lovagkirály a nagyváradi Szigligeti Társulat és a magyarországi Honvéd Együttes közös munkájának a gyümölcse. A szertartásjáték szövegírója Nagy Béla, zenei anyagának szerzője Room László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1995. október 25.
Az Erdélyi Napló újabb részletet közölt a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI Fehér könyvéből. Az egyik egy 1959-es jelentés kolozsvári magyar értelmiségiekről. Megemlítik a nacionalista elemek között Xantus Jánost, Márton Gyula és Csehi Gyula, Jagamas János és Faragó József professzorokat, Szabó Géza gimnáziumi tanárt, Bencze Zoltán és Nagy Béla színművészeket, továbbá a kolozsvári magyar művészeket, így Benczédi Sándort, Vetró Artúrt, Kós Károlyt, Erdős Tibort, Darkó Lászlót, Nagy Albertet. Nagyváradon az 1960-as jelentés a letartóztatott 48 magyar diák és tanár kihallgatási anyagaiból vont le következtetéseket. Azt javasolta Zambeti securitate ezredes, hogy a vizsgálat eredményeit ismertessék a nacionalisták kérdéseivel foglalkozó igazgatóságokkal. A Fehér könyvben, teszi hozzá Vajnovszki Kázmér, nyoma sincs a Bolyai Tudományegyetem lefejezésének, Balogh Edgár rektor, Csőgör Lajos marosvásárhelyi rektor, Demeter János rektor-helyettes meghurcolásának, ugyanúgy hallgat a Fehér könyv a magyar 1956 utáni erdélyi megtorlásokról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./
1996. május 5.
A nagybányai művésztelep megalapításának századik évfordulójára emlékeztek Kolozsváron máj 4-én és 5-én, az EMKE rendezésében. Dávid Gyula, az EMKE elnöke, Máj. 5-én a Bánffy-palotában tekinthette meg a közönség a nagybányai alkotók műveit, majd Murádin Jenő művészettörténész nyitotta meg a Györkös Mányi Albert Emlékházban a kolozsvári magángyűjtők tulajdonában levő, a nagybányai festőiskolát képviselő alkotók műveinek kiállítását. Ezután került sor a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöknek, Balogh Ferencnek a vezetésével a tudományos ülésszakra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 774. sz./ 1896. jún. 6-án alakult meg a Nagybányai Művésztelep, és most jún. 4-én és 5-én szervezte meg az EMKE azt a nemzetközi részvétellel zajló rendezvénysorozatot, amely kezdetét jelenti a további megemlékező ünnepségeknek. A jún. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott ünnepélyes megnyitón részt vett Szűcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, valamint a házigazdák részéről dr. Csiha Kálmán püspök. Dr. Csorba Géza, a Nemzeti Galéria címzetes főigazgató-helyettese taglalta a Nagybánya-koncepció alakulását a Nagybánya-kép 100 éve című előadásában. Abodi Nagy Béla, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke a Nagybányai Művésztelep jelentőségéről szólt. Jún. 5-én tárlatlátogatást tartottak a Bánffy-palotában. Délután a Györkös-Mányi Albert Emlékházban a nagybányai alkotók munkáiból nyílt kiállítás, a festményeket Murádin Jenő művészettörténész mutatott be. /Németh Júlia: Nagybánya-centenárium Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
1996. október 17.
40 éves szünet után újra megkezdte kulturális tevékenységét a Barabás Miklós Céh. Okt. 8-án nyílt meg a kiállításuk Kolozsvárott, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Dávid Gyula mondta az ünnepélyes köszöntőt. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./ Negyvenkét képzőművész alkotásait láthatják az érkelődők, többek között Abodi Nagy Béla, Cs. Erdős Tibor, Incze János Dés, Kákonyi Csilla, Veress Pál festményeit, Benczédi Sándor, Bocskay Vince, Kós András, Vetró András szobrait, Csutak Levente, Deák Ferenc, Kusztos Endre, Muhi Sándor, Plugor Sándor grafikáit. /(németh): "Hogy legyen tető a fejünk fölött..." = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
1996. október 18.
Az Ady Endre Irodalmi Kör /Nagyvárad/ okt. 18-án tartotta 25. évadnyitó ülését. Az ülés szóvivője Dénes László volt, aki átadta a szót Szűcs Lászlónak, aki a kör történetét megörökítő, mintegy négyszáz oldalas kézirattal a kezében emlékezett az eltelt negyedszázadra. Tóth János, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője elmondta, hogy az 1919-1944 között működött Szigligeti Társaság a kör elődjének tekinthető, ugyanígy előd az 1919-ben Tabéry Géza által megalapított első Ady Társaság és az 1953-ban Horváth Imre és Tóth István által szervezett második Ady Társaság is. Az 1971-es újjászületésről Nagy Béla, a kör akkori vezetője számolt be részletesen. Az egykori Fáklya napilap egy időben publikálási lehetőséget kínált a kör tollforgatóinak. Kezdetben kéthetenként, később hetente üléseztek, három év alatt országos hírnevet vívtak ki maguknak, írók, művészek, tudósok, egyetemi tanárok szívesen jöttek Nagyváradra. A kör irányítását, szervezését a későbbiekben Tőke Csaba, Tóth Károly, Kőrösi P. József, Varga Gábor, Méder Zsolt, Fábián Imre, Szűcs László és Sall László vállalták. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 18., 22./
1996. november 8.
A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./
1997. május 6.
Máj. 1-3-a között tartották meg Szatmárnémetiben az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának - az újjászervezés óta immár hetedik - tudományos ülésszakát. A szervezést dr. Nagy Béla nőgyógyász vezetésével a város magyar orvosai vállalták magukra. A megnyitón Pap Zoltán professzor, szakosztályi elnök és Riedl Rudolf prefektus mondott beszédet. A 833 tagot számláló szakosztályból 250-en jelentek meg, 112 dolgozatot küldtek be. Öt orvoskutató tartott előadást, majd a szakelőadások a katolikus püspökség pasztorációs központjában folytatódtak. Az ülésszakon kapható volt az Orvostudományi Értesítő legújabb, 1996-os évjelzést viselő, 69. kötete, amely a tavalyi sepsiszentgyörgyi tudományos ülésszak 75 dolgozatát közölte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1997. december 3.
Marosvásárhely után Székelyudvarhelyen állított ki húsz festőművész, mindannyian a Barabás Miklós Céh tagjai. A Céh, amelynek megalakulása Kós Károly és Szolnay Sándor nevéhez fűződik, az erdélyi magyar művészek intézményes összefogására vállalkozott. Ennek jegyében indult újra 1994-ben a Barabás Miklós Céh, Abody Nagy Béla, Kós András és Murádin Jenő szervezésével. /Céhesek tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1998. május 21.
Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu, az EME elnöke hangsúlyozta, hogy a hazai tudományosságnak két lábon kell állnia, egyrészt az EME-re, másrészt az állami segédlettel létrehozandó teljes magyar oktatásra támaszkodva. A multikulturális elmélet mögött kimondatlanul a magyar nyelv fölöslegességének gondolata húzódik meg. Abodi Nagy Béla felhívta a figyelmet, hogy a magyar népművészet elindult a többségibe való beolvadás útján. Az EME taglétszáma 1994-ben 1789 fő volt, jelenleg 3170, a növekedés az egyetemi hallgatók beiratkozásának tulajdonítható /a taglétszámból 1348 egyetemista/. Az EME tevékenyen működő ifjúsági szervezetei: a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete /KOMATE/, a biológia szakos hallgatók ÖKO-STÚDIUM csoportja, valamint a földrajz és geológia szakosok /GEKKO/ csoportja. Az EME két könyvtára a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-, irodalom- és történettudományi szakkönyvtár mellett az EME-házban van a Természettudományi és Matematikai Szakosztály szakkönyvtára. /Kiss András: Változatlanok az Erdélyi Múzeum-Egyesület céljai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1998. augusztus 18.
A kétszáz éves nagyváradi színjátszás ünnepe alkalmából jelent meg Nagy Béla irodalmi titkár Színház születik című könyve. Alcíme: A nagyváradi Szigligeti Színház építéstörténete képben-írásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./
1999. január 23.
Jan. 23-án tartotta közgyűlését a Barabás Miklós Céh Kolozsváron. Jakobovits Miklós elnök beszámolt az elmúlt két évről. Ebben szerepelt az 1997-es nagyszabású marosvásárhelyi kiállítás, a sepsiszentgyörgyi Barabás Miklós emlékkiállítás, továbbá a céh havi Hírlevelének megjelentetése. Anyagi nehézségek jelentkeztek. Andrásy Zoltán festőművész jóvoltából a Barabás Miklós Céh használatába került a Farkas utcai épület, felújítása folyamatban van. 1998 óta a céh tagja a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének. A BMC tiszteletbeli elnökei, Abodi Nagy Béla és Kós András emlékeztettek, hogy a mostani szervezet a régi Barabás Miklós Céh szellemi örököse, ennek tudatában kell tevékenykednie. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
